udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
100
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-100
Névmutató:
Cseh Áron Gusztáv
2004. január 15.
Mintegy 17 ezer román állampolgár kapott 2003-ban magyarországi munkavállalási engedélyt, nyilatkozta Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul. A főkonzulátus tavaly több mint 21 ezer vízumot bocsátott ki, ennek 80 százaléka egy évre szóló munkavállalási engedély, a többi tanulmányi, vagy vállalkozói vízum. A főkonzul szerint a 2003-ban kiadott vízumok száma nem változott az előző évhez képest. /Tizenhétezer munkavállalási engedély. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2004. január 23.
Bár nem történelmi esemény évfordulója a Magyar Kultúra Napja, nem is pirosbetűs ünnep a naptárban, mégis lényeges, mert ezen a napon a teljes magyar kultúránkat ünnepelhetjük – mondta dr. Cseh Áronfőkonzul a Kolozsvári Magyar Opera január 22-i ünnepi előadásán. Az intézmény Erkel István király című operáját tűzte műsorra ezen a napon, a szünetben pedig könyvbemutatót tartottak. A konzulátusnak köszönhetően 250 diák ingyen tekinthette meg az előadást. /A Magyar Kultúra Napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2004. január 24.
Tudományos ülésszakkal és operett-előadással ünnepelték január 23-án Nagyváradon a magyar kultúra napját. A Nagyvárad mint regionális kulturális központ témájú szimpóziumot tartották meg, majd a debreceni Csokonai Színház társulata a Mese az operettről (100 éves a magyar operett) című műsort mutatta be. Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat, amelyeket a Bihar megyei RMDSZ ítél oda. Emlékplakettet idén Varadinum Alapítvány-elnök minőségében Biró Rozália alpolgármester, a Kiss Stúdió, valamint Jakabovits Márta képzőművész kapott. Díszoklevéllel a nagyvárad-velencei római katolikus művelődési házat, a micskei Görböc néptánccsoportot és Benedek Árpád néptáncoktatót jutalmazták. Életműdíjat első alkalommal ítéltek oda, ezt Sz. Diósszilágyi Ibolya író és Csák Kálmán biológus, múzeumszervező kapta. Az előadáson részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /P. Z.: Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./2004. március 2.
Minden román állampolgárnak 500 eurót kell felmutatnia a román határnál, aki május elseje, azaz Magyarország Európai Uniós csatlakozása után az ország területére kíván lépni – erősítette meg a hírt Cseh Áron kolozsvári főkonzul. “Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt nem a magyar szervek kérik, hanem a román határőrség” – mondta a főkonzul. /(nagyálmos): Csak a románok szigorítanak! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./2004. március 11.
A magyar értékeink védőinek, az Erdély jövőéért legtöbbet cselekvőknek ítélik oda hat kategóriában az Erdélyi Riport most létrehozott Aranyalma Díját. 2005. márc. 15-én adják át a kultúra, politika és közélet, gazdaság és társadalom területén kiemelkedőt nyújtó személyiségeknek olvasóik szavazatai alapján, továbbá díjaznak egy-egy olyan magyarországi magyart és romániai románt is, aki az erdélyi magyarságért a legtöbbet tették, tájékoztatta a médiát Stanik István lapkiadó-főszerkesztő. A februári első szavazás alapján a politikai életben Markó Béla 69 szavazattal vezet, Garda Dezső 57 vokssal a társadalmi, Szász Károly 78 szavazattal pedig a gazdasági kategória vezetője, a kulturális életben Kovács Levente rendezőt 82 szavazattal ítélték a legkiválóbbnak. A magyarországi magyarok közül Cseh Áron főkonzul 67 szavazattal a legkiemelkedőbb, Mircea Geoana 78 szavazattal a legnépszerűbb román, az Erdélyi Riport olvasóinak véleménye szerint. /Balla Tünde: Aranyalma-díj az Erdélyi Riporttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./2004. március 16.
Márc. 15-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban az erdélyi magyar történelmi egyházak, a kolozsvári magyar főkonzulátus valamint, a politikai és civil szervezetek képviselőinek részvételével, telt ház előtt tartottak ökumenikus istentiszteletet márc. 15-e alkalmából. Ezt követően az ünneplő sereg a volt Biasini Szálló elé vonult, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Este az ünnepség a Role és a TransylMania együttes koncertjével ért véget. Czirják Árpád érseki helynök márc. 15-ét az összmagyarság ünnepének nevezte. Pap Géza református püspök rámutatott, elmúlt az az idő, amikor mások mondták meg nekünk, hogy milyen szabadságra van szükségünk. Szabó Árpád unitárius püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ünnep ne az egymásra mutogatás alkalma legyen, hanem a megtisztult nép megkülönböztetett napja. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök emlékeztetett, a forradalom hősei tudták, hogy harcuk több egyetlen nép harcánál, benne ezeréves szülőföldünkhöz való ragaszkodásuk jutott kifejezésre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a fájdalmas csalódás és a harc közül az utóbbi választását nevezte helyénvalónak. Medgyessy Péter miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul olvasta fel, majd Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa Adrian Nastase román kormányfőnek a romániai magyarsághoz intézett köszöntő levelét tolmácsolta. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta: „azt üzenem a polgármesternek, hogy csomagolja össze műanyag pohárkáit, és menjen el”. Vekov Károly képviselő beszédében hangsúlyozta: „nem reálpolitikusokra és pragmatikusokra van szükségünk, akik végiglépegetik a történelmet, és nem hagynak nyomot maguk után, mondta a politikus hangsúlyozva a szabadság jegyében kívánjuk a szabadságot, az esélyegyenlőséget.” A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Bardóczi Csaba ismertette tizenkét pontban, hogy mit kíván az ifjúság. Ezek: 1. restitutio in integrumot, az elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását; 2. önálló állami magyar egyetemet; 3. erdélyi magyar bankot; 4. a csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését; 5. a kötelező katonai szolgálat végleges és azonnali eltörlését; 6. az itthonmaradást ösztönző pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet; 7. bátor kiállást magyarságunkat jelképező történelmi személyiségek szobrai védelmében; 8. Eva Maria Barki és Bayer Zsolt persona non grata minősítésének visszavonását; 9. az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesítését, az ifjúság megosztásának beszüntetését; 10. a magyarországi és romániai állami költségvetésből az erdélyi magyarságnak szánt összegek feletti RMDSZ uralkodás felszámolását, a politika kivonulását a támogatások elbírálásából; 11. élni a választás szabadságának lehetőségével; 12. teljes önrendelkezést az erdélyi magyar közösségünk számára, autonómiát. A Házsongárdi temetőben zajlott megemlékezést követően több magyar zászlót lengető fiatal vonult végig a Főtéren, majd a Szentegyház-, Bolyai- és Kossuth Lajos utca érintésével a Protestáns Teológiára ment. /Ördög I. Béla, Papp Annamária: Méltósággal ünnepelte március 15-ét Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2004. április 23.
Ápr. 22-én Kolozsváron a kolozsvári magyar főkonzulátus üzletember-találkozót szervezett Magyarország az Európai Unió küszöbén címmel. A rendezvény helyi kis- és középvállalkozók számára nyújtott tapasztalatszerzési lehetőséget. A találkozót Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul és Borbély László, az RMDSZ országos ügyvezető alelnöke nyitotta meg. /Magyar gazdasági fórum Kolozsváron. Térségünk iránt nő a magyar üzletemberek érdeklődése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2004. április 26.
Dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul jelenlétében nyílt meg ápr. 24-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Petkes József nyíregyházi képzőművész kiállítása. A festőművész Szatmárnémetiből települt át Magyarországra. /Ünnepi kiállítás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2004. május 3.
Magyarország május elsejétől az Európai Unió tagjává vált. Ennek megünneplésére szervezett kétnapos rendezvénysorozatot a kolozsvári Magyar Főkonzulátus, a kolozsvári Állami Magyar Színházzal és a Magyar Operával közösen. Máj. 1-jén a magyar és az uniós zászlóval díszített színpadon a Magyar Opera zenekarának és kórusának előadásában a elhangzott az Örömóda, az EU himnusza, majd a magyar himnusz. Dr. Cseh Áron főkonzul ünnepi beszéde következett. Az EU megnöveli a magyarság mozgásterét és lehetőséget ad, hogy teljes jogú résztvevője legyen a döntéseknek A szónoklat után vetítették a Bánk bán című operafilmet. A teremben ülők megtekinthették a Duna Televízió által közvetített egyenes adásban a dublini ünnepi ceremóniát, amely által a május elsején csatlakozó tíz ország immár hivatalosan is az Európai Unió tagja lett. Az ünnepség máj. 2-án, vasárnap folytatódott a Hídember című történelmi film bemutatójával, amely Széchenyi István életét eleveníti fel, majd következett a rendezvénysorozat csúcspontja, a Hagyományok Bálja című néptánc-koncert. /Köllő Katalin: Kitárultak Európa kapui. Ünnepi rendezvénysorozat Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./2004. augusztus 13.
Ludányi-Horváth Attila konzul elmondta, hogy a kolozsvári főkonzulátuson jelenleg négy diplomata dolgozik: Cseh Áron Gusztáv, főkonzul, Szentpétery István, aki a főkonzul távollétében vezető és ő, továbbá egy külgazdasági attasé. Vannak technikai munkatársak, akik szintén Magyarországról érkeztek, és néhány helyi alkalmazottjuk. A főkonzulátus konzuli kerülete a négy határ menti megye: Temes, Arad, Bihar és Szatmár. Ezenkívül Szilágy és Kolozs megye tartozik még hozzájuk, ami nem jelenti azt, hogy másokkal nem foglalkoznak emberbaráti, humánus megfontolásokból. Jó lenne, ha Csíkszeredában is nyílna konzulátus vagy főkonzulátus. – A más megyében élők anyakönyvi ügyekben vagy a büntetésekben csak Bukarestben egyenlíthetik ki számlájukat. /Farkas E. Zoltán: Konzuli körzetek és a büntetések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./2004. szeptember 2.
Helytelen volt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal bontatlanul visszaküldte a kettős állampolgárságot szorgalmazó aláírási íveket a romániai Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ), állapította meg Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ vezetőtanácsa nyilatkozatban emlékeztetett: a szervezet tavasszal aláírásgyűjtésbe kezdett annak szorgalmazására, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak a szülőföld elhagyása nélkül azok a határon túli magyarok, akik ezt igénylik. Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja megerősítette: a főkonzulátus annak idején udvariasságból továbbította Budapestre az aláírási íveket tartalmazó küldeményt. /Visszaküldték az aláírási íveket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./2004. szeptember 25.
Szept. 24-én Cseh Áron kolozsvári főkonzul meghívására Emil Boc polgármester és két helyettese, Boros János és Adrian Popa hivatalos látogatást tett a külképviseleten. A magyar diplomata többek között beszámolt a konzulátus tevékenységéről, egyben felvetette a főtéri székhely előtti parkolás kérdését. A konzulátus azt szeretné, ha az intézmény alkalmazottai, de elsősorban magas rangú vendégek számára a polgármesteri hivatal engedélyezné a parkolást az épület előtt, ahol ez jelenleg tilos. Cseh Áron arról is beszámolt, hogy az épületben rövid időn belül elkezdi működését az új vízumosztály.- Ez a látogatás fontos esemény volt, mert megalakulása óta – Gheorghe Funar expolgármester szélsőségesen nacionalista és magyarellenes politikája miatt – a konzulátus nem vette fel a kapcsolatot a helyhatósággal. /Kiss Olivér: A magyar főkonzulátuson a városháza vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2004. október 7.
Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./2004. október 23.
A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a kolozsvári főkonzulátus a Continental Szállodában rendezett díszfogadással egybekötve nyitotta meg az Alkotó magyarok című kiállítást, amely azokat a kimagaslót teljesítő magyarokat mutatta be, akiknek munkásságát Nobel-díjjal tüntették ki. Cseh Áron kolozsvári főkonzul felolvasta az eseményre meghívott Szili Katalin levelét, aki más hivatalos kötelezettségeire hivatkozva nem tudott jelen lenni a rendezvényen. Cseh Áron főkonzul hangsúlyozta, hogy idén először ünneplik a magyarok október 23-át teljes körű európai uniós tagállamként. Elmondta: ez azt is jelenti, hogy a határok feletti békés nemzetegyesítés rövidesen valósággá válhat. A fogadáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Emil Boc Kolozsvár polgármestere, valamint a kincses város gazdasági és művelődési életének számos román és magyar személyisége. /Borbély Tamás: Október 23-a Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2004. november 15.
Nov. 14-én, vasárnap Szatmárnémetiben Petőfi-szobrot avattak az egykori István parkban. A szerelmes Petőfi elnevezésű, Deák Árpád képzőművész munkáját dicsérő mellszobor a 16. térplasztikai alkotás azok sorában, amelyek az utóbbi másfél évtizedben épültek, és amelyek a helyi művelődési és történelmi élethez kötődnek. Ilyés Gyula polgármester kifejtette, a költő szobrának leleplezése annak a folyamatnak a folytatása, amely a kilencvenes évek elején kezdődött a Szatmárnémeti szimbólumává vált Kölcsey Ferenc büsztjének felállításával. Hasonló emlékműveket avattak többek között Dsida Jenő, Szilágyi Domokos vagy Hám János püspök tiszteletére.. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke – aki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzullal együtt képviselte a magyar kormányt a jeles eseményen – beszédében a költő nevének jelentőségét emelte ki, amely az egész világon a magyar kultúrával cseng össze, hiszen „ha magyarul azt mondjuk, költő, akkor akarva-akaratlanul is Petőfire gondolunk”. /Pesek Attila: A szerelmes költőre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./2004. december 3.
Dec. 2-án vitadélutánt rendezett a magyar főkonzulátuson a Korunk szerkesztősége, amelyen politikusok, tanárok, gazdasági szakemberek vettek részt. Cseh Áron Gusztáv főkonzul és Kántor Lajos főszerkesztő bevezetőként elmondta, a Korunk idei 2-es, 10-es és 11-es tematikus számára alapozva kívánják nyilvánosság elé tárni az erdélyi magyar közösség három fontos megtartóerejéből (egyetem, város, vállalkozás) eredő gondolatokat. Két vitaindító előadás hangzott el. Salat Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese beszélt a bolognai folyamatról. Salat szerint tekintettel a magyar közgondolkodás lemaradására, bölcs dolog lenne az önálló magyar karok létrehozásának elodázása, ez viszont politikai szempontból a legrosszabb megoldás. Ún. helyzetteremtő politikával kell törekedni a végzősök túlkínálatának csökkentésére, illetve a minőségi színvonal javítására. Koós Ferenc egyetemi tanár, az Euréka Vállalkozói Egyesület elnöke előadásában kitért arra, hogy az anyanyelvi oktatás hangsúlyos figyelemben részesül, míg az anyagi helyzet felemelésével nem foglalkoznak kellőképpen. Jelenleg nincs önálló magyar gazdasági élet. A magyar középréteg megerősítése nélkül nincs esély a felzárkózásra. A vitában elhangzott, hogy vállalkozókat meg kell tanítani pályázni. A Sapientia Egyetemet fele-fele arányban át kellene hogy vegye a román, illetve a magyar állam, majd átköltözhetne oda a BBTE magyar tagozata. /Ördög I. Béla: Értelmiségünk jövője a tét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2005. január 24.
Az RMDSZ választási kampányában vállalta a különböző autonómiaformák megteremtését és ezt teljesíteni fogja: még 2005-ben elfogadtatja a kulturális autonómia létrehozásának jogi kereteit rögzítő kisebbségi törvényt és a közigazgatási, intézményi decentralizáció révén a következő négy évben elérhető közelségbe hozza a közigazgatási, területi autonómia megteremtését is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes január 22-én Nagyváradon, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett vitafórumon. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartott előadást a kulturális autonómia megteremtésének kérdéseiről. Az RMDSZ cselekvő részvétele Románia kormányzásában Trianon óta az első valóban sikeres nemzetpolitikai lépés – jelentette ki Glatz Ferenc. A fórumot követően a meghívottak részt vettek a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi gálaműsoron is. A rendezvényen jelen volt Lakatos Péter képviselő, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /Magyar kultúra napja. Vitafórum Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./2005. március 15.
Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. május 16.
Több százezer ember gyűlt össze május 16-án a 438. csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklaton, a híres csíksomlyói búcsún. Délelőtt 11 órakor a templom előtti térről indult a búcsú jelképeivel és a főpapsággal a körmenet, az úgynevezett kordon a déli szentmise színhelyére. A zarándokokat Páll Leó, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója köszöntötte, majd Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke üdvözölte a főpapságot, akárcsak a zarándokhelyet 750 éve őrző ferenceseket. Az érsek a Vatikán – Leonardo Sandri helyettes államtitkár – üzenetét tolmácsolta az egybegyűlteknek. Jakubinyi reményét fejezte ki, hogy XVI. Benedek pápa valóra váltja előde ígéretét, miszerint ellátogat majd Csíksomlyóra. A hagyományos búcsúra Magyarországról is jöttek közéleti személyiségek: Németh Zsolt, Dávid Ibolya, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége jószolgálati úton tartózkodik Romániában. Szovátán megtekintette a Szent József Gyermekotthont, megismerkedett az ott lakó gyermekekkel és az otthon vezetőivel, tanáraival, majd Gyimesfelsőlokon meglátogatta az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot, Berszán Lajos esperes vendégeként. Dalma asszony maga is részt vett a búcsún, majd pünkösdvasárnap a csángóföldi Rekecsinbe vezetett útja. E helyen a csángó gyermekek számára épülő iskola alapkőletételi ünnepségén vett részt. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltételeiről, az anyanyelv megőrzéséről, a család értékeiről, valamint az erdélyi magyarság autonómiájának fontosságáról beszélt a csíksomlyói búcsún elhangzott ünnepi beszédében Hajdó István gyergyói főesperes. „Koldusboton, törött mankón jövünk búcsút járni, szűzmáriás magyaroknak kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, magyaroknak éjszakáján, nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!” – ezzel a magyar búcsújáró énekkel kezdte ünnepi szentbeszédét Hajdó István főesperes. Különleges figyelmet szentelt beszédében a család hagyományos értékeinek, szót emelve a válások ellen. A válás a főesperes szerint elsősorban a gyermekeket károsítja. Hajdó István a nemzet megmaradásának feltételeként három dolgot határozott meg: a hitet, az anyanyelvet és az autonómiát. Ami a hitet illeti, Szent István király egykori parancsát idézte fel, miszerint minden tíz falu népe építsen templomot. „Ma is kéri tőlünk Szent István király: ne hagyjátok a templomokat! Istennek üres templomra nincs szüksége. A földi templomokat töltsük meg élettel, élő templomokkal”. A nemzet egységéről szólva így szólt a főesperes: a „megoldott kévét”, amíg nem késő, együtt kell összegyűjtenie a magyarságnak. „Az imádság adott erőt, hogy mindenki előtt valljuk, mi egy láthatatlan magyar nemzethez tartozunk, és minket nem lehet országhatárok közé zárni... Ne adjuk fel! Az oldott kévét gyűjtsük össze, még akkor is, ha minden esztendőben megrendezik 2004. december 5-ét, amikor a nemzetet két részre szakították. Mindent elkövettek, hogy a többség letagadja azt az igazságot, hogy mi testvérek vagyunk. Nem győztek, mert a testvéreinket félrevezetőkkel szemben, másfél millióan vállalták az igent” – fejtette ki az egyházi elöljáró. Úgy vélte: az igent vállalók felismerték, hogy a magyar nép, a magyar nemzet nem alakulhat tömeggé. Hangsúlyozta, hogy egy nemzet feltámadása akkor jön el, amikor kiutasítja életéből a koporsót, megszünteti a gyermekellenes hangulatot, és vállalja az életet. Hajdó István szerint „a mai vezetők olyan Európát akarnak teremteni, amelyből kihagyják a keresztény értékrendet, mint fogalmazott, az erkölcsi rend fölött emberi törvényeket hoztak, meghirdették, hogy szabad az abortusz, az időseknek szabad a kegyes halál, és ifjúságunk fogyaszthatja az enyhe kábítószert. Ne adjátok fel, ébresszétek a nemzetet, az oldott kévét gyűjtsétek össze” – kérte a jelenlévőket a főesperes, aki szerint a gyermekekbe a helytálló öntudatot kell beleimádkozni és megálmodni. A csángómagyarok védelmében mondta a szónok a magyarság minden vezetőjéhez szólva: miért kellett, hogy éppen egy finn asszony (Titty Isohookana Asunmaa) emelje fel szavát az Európa Tanácsban a 150 ezer csángómagyar jogaiért? Az erdélyi magyarság autonómiájáról szólva Hajdó érthetetlennek nevezte, hogy a „körülöttünk élő nemzetek” ezt a szót, hogy autonómia, nem szeretik hallani. /Pünkösdszombati búcsú – 438. alkalommal. Hajdó István: megmaradásunk feltétele a hit, anyanyelv, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2005. május 21.
Kolozsváron dr. Cseh Áron magyar főkonzul nyitotta meg Würtz Ádám /1927-1994/ tematikus grafikai kiállítását, melyet József Attila versei ihlettek. Kántor Lajos arra emlékeztetett, hogy Würtz Ádám grafikus munkáival Kolozsvár közönsége 1983-ban már találkozhatott. /(Csomafáy Ferenc): Irodalmi és művészeti tárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./